A tűzihorganyzás esőnek, szélnek, azaz időjárásnak kitett acélszerkezetek klasszikus alkalmazási területe. Az agresszív anyagok okozta környezetterhelés (pl. SO2, CO2, NO2 stb.), amely a korrózióvédelmi rendszerek tartósságára is kihat, számos intézkedés eredményeképpen egész Európában lényegesen csökkent. A „savas” eső kevésbé savas, mint 40-50 évvel ezelőtt. Ez pozitív hatással van a tűzihorgany bevonatok élettartamára is, mert hosszab ideig védik a vasat, vagy vékonyabb bevonat is elegendő azonosan hosszú védelmi időtartam eléréséhez.
A tűzihorgany bevonatokat nemcsak atmoszférikus igénybevétel esetén lehet használni, hanem más területeken is, amelyeknél más anyagokkal és folyadékokkal érintkeznek. Ekkor azonban minden esetben egyedileg kell eldönteni a tűzihorganyzás alkalmasságát.
A tűzihorganyzás az acél korrózióvédelmére, általánosságban az alábbi esetekben használható:
- Szellőztetett belső terekben (száraz, nedves)
- Atmoszférikus igénybevételnél, általában minden korrozivitási osztályban
- Víz alatti korróziós hatásoknál, 60°C-ig (külön vizsgálat szükséges)
- A legtöbb talajfajtánál (külön vizsgálat szükséges)
- A legtöbb fafajtánál (külön vizsgálat szükséges)
- Sok egyéb fémmel összekapcsolva (amennyiben nincs állandó nedvesség)
- 200°C hőmérsékletig
Alkalmatlan a tűzihorganyzás
- Erősen savas (pH < 5,5) és lúgos (pH > 12,5) közegekben
- Erősen humusztartalmú (savas) talajokban
Részletesebb tájékoztatás a hatályos MSZ EN ISO 14713-1 szabványban található, illetve a Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége tud adni.