A magyar tűzi-mártó horganyzás első időszaka az nagyméretű, már a hegesztett acélszerkezetek bevonására is alkalmas üzemek megjelenéséig terjed. Az első magyarországi tűzihorganyzó üzemet a magyar-osztrák Kiegyezést (1867) követő gazdasági fellendülés alatt hozták létre Nádasdon. A technológia hazai megalapozója Hammerstein Péter (1845-1920), aki Poroszországból „hozta” magával a technológiai alapismereteket. Az első időszakra jellemzően, egészen 1966-ig kizárólagosan nedves eljárásokat alkalmaztak.
Fontos technológiai állomások, üzemek, vállalatok:
| Beüzemelés | Technológia (fő termékek) | Vállalat, település |
| 1881 | Az első magyar tűzi-horganyozó és tűzi-ónozó megalapítása, majd üzembe helyezése (lemeztáblák) | Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., Nádasdi Lemezgyár, Borsodnádasd (Nádasd) |
| 1904 | Az első magyar dróthorganyzó üzem létrehozása | Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., Salgótarjáni Acélgyár, Salgótarján |
| 1922 | Az első magyar csőhorganyzó üzem létrehozása | Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt., Budapest (Csepel) |
| 1953 | Darabáru tűzihorganyzás nedves eljárással (kis kád, fémtömegcikkek) | Műszaki Ipari KTSZ, Hajdúböszörmény |
| 1955 | Darabáru tűzihorganyzás nedves eljárással (kis kád, fémtömegcikkek) | Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat, Dombóvár |
| n.a. | Kisméretű, nedves tűzihorganyzó (n.a.) | Mechanikai Művek, Budapest |
| n.a. | Kisméretű, nedves tűzihorganyzó (n.a.) | (n.a.), Kisvárda |
| 1962 | Nedves tűzihorganyzó eljárás (csőszálak) | Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat, Szekszárd |
| 1964-1966 | Nedves eljárás, majd az első hazai száraz technológiájú tűzihorganyzó (kis kád, boyler-tartályok) | Hajdúsági Iparművek, Téglás |
| 1968 | Darabáru tűzihorganyzás nedves eljárással (kisebb kád, acélszerkezetek, lemeztáblák) | Dunai Vasmű, Lemezfeldolgozó Gyárrészleg, Dunaújváros |
| Megjegyzés: n.a: nincs hiteles adat | ||