Ipartörténet

A magyar tűzihorganyzó ipar fejlődése kettő, határozottan elkülöníthető szakaszra bontható. Az első szakaszban az acélszerkezetek tűzihorganyzása még kisebb jelentőségű (apróbb lakatosipari termékek), a korszakra elsősorban lemezáruk, cső és drót horganyzása jellemző. A második szakaszban, 1968-tól megjelennek az kisebb acélszerkezetek kezelésére is alkalmas, majd 1973-tól a hosszabb acélszerkezetek bevonásához szükséges, nagyméretű darabáru horganyzók, mely bővülés, a technológiai modernizációja azóta is folytatódik.